Jegyzőkönyv: 3634

Név: B. G.
Neme: férfi
Születési hely: Komárom
Születési idő: 1929
Foglalkozás: tanuló

Jelen vannak a Bizottság részéről Sternfeld Imre, Dr. Steiner Margit és Neugebauer József.

Megjelent előttünk Berger György, 1929-ben, Komáromban született tanuló és előadja a következőket:

Komáromban, Nádor u. 73 szám alatt laktam szüleimmel 1944 júliusáig. Akkor összeköltöztettek bennünket, majd egy hét múlva június 7-én bevittek bennünket a monostori várba, ahol össze voltunk zsúfolva a komáromi és környéki zsidókkal együtt. Június 12-én bevagoníroztak, 65 embert egy vagonba, előzőleg végig motoztak bennünket és elszedték tőlünk pénzünket, és értéktárgyainkat. Kassán átvettek bennünket a németek, azok újra elszedték a még nálunk esetleg megmaradt kevés holminkat. Június 15-én érkeztünk meg Birkenauba. Itt széjjel választották a férfiakat és nőket, majd újra a munkaképeseket és munkaképteleneket. A férfi munkaképesek csoportjából aztán újra kiválasztottak bennünket 14-16 éveseket és mi külön blokkba kerültünk. Ebben az úgynevezett gyermek- blokkban voltunk augusztus 15-ig, közben karanténba is kerültünk, mert sarlach- járvány volt a blokkban. Augusztus15- én egy vasgyár mérnöke jött a táborba és felszólított bennünket, hogy aki vasmunkát akar tanulni, jelentkezzen. Mi, minthogy valamennyien mielőbb szabadulni szerettünk volna a szörnyű Birkenaui lágerből, mindnyájan jelentkeztünk (800-an) Mivel ennyit nem akart átvenni, kérdést intézett hozzánk, hogy ki ért mér a vasszakmához. Erre újra jelentkeztünk mind a 800-an, abból aztán kiválogatott 60 fiút közöttük engem is és elkerültünk Swientochlowitzba, Eintrachthütte nevű ágyúgyárba. Itt én gyalugép mellé kerültem és azon dolgoztam 1945. január29-ig. az ágyúgyárban Birkenauhoz képest nagyon jó dolgunk volt,. Mert míg Birkenauban reggelire 1 dl. Feketekávét, ebédre 4-5 dl. Szárított főzelékből főzött levest és vacsorára 10 dkg kenyeret kaptunk, mert a többit a cigány Blokaltester ellopta,- addig az ágyúgyárban reggelire korlátlan feketét, tízóraira20 dkg kenyeret és egy szelet szalámit, ebédre 1 1/2 liter levest, vacsorára 30 dkg kenyeret margarinnal és hetenként kétszer lekvárral. A munkaidő reggel hattól este hatig volt, dél óra tízórai és egy óra ebédszünettel. Szombaton délután 1/2 2-től hétfő reggel 6-ig nem dolgoztunk, viszont ennek fejében a szombati tízórai fele és a vasárnapi tízórai elmaradt. Az Eintrachtüttében kéthetenként kaptunk tiszta fehérneműt, szakadt ruháinkat és rendszeresen kicserélték, szobákban laktunk( egy blokkban volt hat szoba) és fejenként 2 takarót kaptunk. Január 29-én bevagoníroztak bennünket, mivel az oroszok közeledtek, kb. 60-an kerültünk egy-egy vagonba. Hat napi utazás után megérkeztünk Mauthausenba, ott karanténban voltunk, nem dolgoztunk, viszont a napi ellátásunk is csak 1 liter leves és 1/4 kenyér volt. Itt voltunk április közepéig, akkor tovább mentünk gyalog Gunzkirchen felé. A mauthauseni táborban kb. 20 ezer ember volt, ennek kb. fele volt csak zsidó, a többi politikai fogoly volt Európa minden részéből. Az itteni táborba zsidók főleg a birkenau-i és auschwitz-i táborból kerültek, de innen aztán rövidesen tovább vitték őket Gusen-be és Melk-be. Mauthausenben a halálozási arányszám igen nagy volt, nagyon sokat agyonvertek a capok, akik német vagy lengyel politikai bűntettek voltak. Ezenkívül sokan pusztultak el végelgyengülésben is. Járványos betegség a táborban nem volt, még tetvesek is igen gyéren voltak.

Május 4-én elfoglalták az angol-amerikai csapatok Gunzkirchent, lefegyverezték az őrségüket és bennünket, 2-300 magam-korabeli fiatal és cca. 17.000idősebb munkást, akik csaknem kivétel nélkül Magyarországról deportált zsidók voltak, rászabadítottak a raktárakra és ki-ki tetszése szerint válogathatott az ott felhalmozott élelmiszerekben.

Még Mauthausenben találkoztam 3 unokabátyámmal, Fleischmann Sándor és Ferenc győri és Hübsch Mihály érsekújvári lakosokkal, velük együtt kerültem aztán Gunzkirchenbe is. Mikor az angol- amerikai csapatok felszabadítottak bennünket, unokabátyáim az amerikai katonáktól kaptak egy autót és azzal jöttünk el négyen Győrig.(Május5-én indultunk gyalog Gunzkirchenből) 9- én érkeztünk meg Enns-be, itt kaptuk az autót és egy nap alatt érkeztünk meg kocsival Győrbe.

Társaim közül tudok a következőkről: Fleischmann András, Löwinger György, Gróf Zoltán, két Ungvár testvér: Gyula és László, Koralek Alfréd, valamennyien győriek és ezek is útban vannak hazafelé. Székesfehérvárról: Láncos György, Léváról: Popik Miklós és Reich Róbert, Ipolyságról: Diamant Gusztáv, Kassáról: Lichtig Arnold és József, Altmann László, Silberstein Béla, Désről: Havas András, Marosvásárhelyről::Léderer András, Érsekújvárról: Blumenstein János, Dunaszerdahelyről: Kohn Imre, Somorjáról: Ster Samu, Bártfa- Ógyalláról: Ehrenberg Oszkár, Pozsonyból: Wasserberger Róbert, Weiss Alfréd, Budapestről: Reiner Tamás( dr. Reiner főorvos fia). Valamennyi útban van hazafelé.