Jegyzőkönyv: 2594

szkennelt verzió
Név: G. G.
Neme:
Születési hely: Gamás
Születési idő: 1898
Utolsó lakóhely: Budapest
Foglalkozás: háztartásbeli
Táborok: Bergen - Belsen


Fentnevezett előadja a következőket:
Novemberben csillagos házból elvittek a nyilasok. 15 perc alatt kellett elkészülni. 3 napi élelemmel. A Jókai téren zuhogó esőben sorakoztunk, és innen kivittek az Óbudai téglagyárba. Itt különböző ijesztgetésekkel és lövöldözéssel szórakoztak a nyilasok. Csuromvizesen, dideregve gubbasztottunk a szárítóban és egy véget nem érő éjszakát töltöttünk itt. Védettségem volt. Ezzel kikerültem az udvarra, ahol délután 5-ig álltunk, ekkor értünk jött a svájci bizottság és elvittek minket. Este 10 óra volt, mire átértünk Pestre. Az éjszakát a Bethlen téri Omzsánál akartuk tölteni, de ide már nem engedtek be, tele volt a létszám. Ekkor elvittek az Abonyi utcába, ahol 2 üres ház volt. Innen előző nap vittek el az összes zsidót. A nyilasok a szép bútorokat és mindent, ami hordható volt, két lakásban gyűjtötték össze. Másnap hajnalban eljöttek a holminkért, és megláttak minket. Levittek az óvóhelyre, ahová egy fiatal nyilas kölyök jött utánunk puskával és azt mondta, aki nem adja, le az ékszert és pénzét, azt lelövi. Mindenki odaadta utolsó pénzét és ezután behajtottak egy Thököly úti nyilas házba, és itt az udvaron mindenkit teljesen levetkőztettek, csak egy alsónadrágot vagy kombinét meg hagyva. Még egy zsebkendő, egy szemüveg sem maradhatott senkinél.Így álltunk ott az udvaron, rettenetes várakozásban, hogy mi fog történni velünk. Egyszerre megjelent a balkonon egy férfi és lekiabált, hogy a fogdában két hely megürült, levihetnek két újabb zsidót. Két embert kiválasztottak és teljesen meztelenül levitték őket. Mi kaptunk egy-egy rongyos, koszos ruhát, rongyos férficipőt, amelyből kiesett a lábunk és így elindultunk, szörnyű rongyos menet, a vágó szélben, ki a téglagyár felé. Útközben rengeteg nőt agyonlőttek, akik szökni próbáltak, vagy a nagy cipőkben nem tudtak tovább menni. Egy éjszakát töltöttünk megint a téglagyárban, ekkor védettségem alapján kiemeltek. Megint visszakísértek minket Pestre. Mire a Parlament elé értünk, körülfogott egy nyilas csoport és elindítottak újra a téglagyár felé. Ezt már nem bírtam volna ki. Az utcán megszöktem és bementem egy vörös kereszt által védett házba. Itt voltam másfél hétig. Ez idő alatt nagyon éheztünk, mert kimenni nem volt szabad az utcára, amit pedig a keresztények behoztak, annak olyan ára volt, hogy nem tudtuk megfizetni.Egy nap eljöttek a nyilasok és elvittek minket a Teleki térre, és innen egyenesen a Józsefvárosi pályaudvarra. 2 hétig utaztunk. A magyar határig semmi ennivalót nem kaptunk, a németektől kaptunk először élelmet. Bergen-Belsenbe kerültünk, Sonderlagerbe. Itt elég jó dolgunk volt, azt csinálhattuk, amit akarunk, csak sokat éheztünk, és sokat álltunk Appellt. Amikor a Szövetségesek közeledtek, elvittek minket vonattal, de Dröbizttznél elfogtak az oroszok. Kiszálltunk a vagonokból és mindenki privát lakásokban helyezkedett el. Én tífuszt kaptam, juliusig feküdtem itt. A doberlugi gyűjtő táborba kerültem, és onnan jövök most haza.
switch to English

bphm.hu

holokausztmagyarorszagon.hu