A DEGOB-jegyzőkönyek szociológiai kutatásának általános jellemzői

Az általunk vizsgált 3523 DEGOB-jegyzőkönyv 4838 túlélő adatait és történetét tartalmazza. Szociológiai kutatásunkban a jegyzőkönyvek fejlécében található adatokat - a túlélők nevét, születési idejét, lakóhelyét, foglalkozását, vagyis alapvető demográfiai adataikat - elemeztük. A jegyzőkönyvek törzsszövegét egyelőre nem tudtuk bevonni a kutatásba, ennek elvégzése egy későbbi elemzés feladata lehet (és reméljük, lesz is), annál is inkább, mert a fejlécekben található adatokkal csak néhány alapszintű változó mentén írhatjuk le a sokaságot.

A kutatás során létrehoztunk egy adatbázist, amelyben a vizsgálni kívánt szempontok szerint bekódoltuk a túlélők adatait. A kódolás során létrehozott kategóriákat az egyes alfejezetekben ismertetjük. Általánosságban elmondható, hogy igyekeztünk olyan könnyen kezelhető, gyorsan átlátható kategóriákat létrehozni, amelyek összehasonlíthatók az 1941-es népszámlálás során alkalmazott csoportosításokkal. Ha nem így tettünk, akkor azt jelezzük, megindokolva, hogy miért választottunk más megoldást. A változók kialakítása nem okozott különösebb fejtörést, mert a fejléc adatai tálcán kínálták magukat: így keletkezett a nem, a kor, a foglalkozás változó. A túlélők lakóhelyéből két változót képeztünk: az egyik a településtípus nevet kapta (ez a lakóhely típusa szerint csoportosítja a településeket), a másikat pedig a régiónak neveztük el (itt a földrajzi elhelyezkedés alapján csoportosítottuk a településeket). A változók részletes ismertetései a megfelelő menüpontokban találhatóak.

Az elemzésekben előforduló adatok mindig az értékelhető adatokat jelentik, vagyis a hiányzó adatok már nem szerepelnek az összesítésben (hiszen nem minden esetben sikerült feljegyezni a válaszoló korát, lakhelyét vagy foglalkozását, de sok esetben a nevet sem lehet felismerni, esetleg nem is adták meg).

A kutatáshoz a szociológusok által széles körben alkalmazott programot, az SPSS-t (Statistical Package for the Social Sciences) használtuk. Az adatbázis hozzáférhető és felhasználható bárki számára, mind Excel-táblázatban, mind SPSS-formátumban.

A kutatás általánosíthatósága meglehetősen korlátozott, ami azt jelenti, hogy a koncentrációs táborok túlélőire vonatkozó általános következtetéseket nem lehet levonni, hiszen nem készült az - alapsokaságnak tekinthető - összes túlélővel jegyzőkönyv,[1] amelyből mintát vehettünk volna.

Az elemzések során általában a minta fogalmát használjuk, pusztán az egyszerűség kedvéért, noha esetünkben egy meglévő adathalmaz elemzéséről van szó, amelyet soha nem szabad reprezentatívnak tekinteni.

Amikor mintáról, mintavételi eljárásról beszélünk, tisztában kellene lennünk az alapsokaságnak tekintett népesség - jelen esetben a holokausztot túlélő magyar zsidóság - bizonyos jellemzőivel (nem, kor, stb. szerinti megoszlás), vagy ideális esetben rendelkeznünk kellene valamiféle listával, amely a túlélőket tartalmazza, hogy ebből valamilyen eljárással kiválogassunk egy, az eredetinél kisebb számú sokaságot. A holokauszt túlélőit tartalmazó harmincezer kartoték, amiről az irategyüttes általános ismertetése során szóltunk,[2] még feldolgozatlan, bár a túlélők teljes számát az sem tartalmazza. Van tehát egy olyan alapsokaságunk, amelyről pillanatnyilag nem rendelkezünk pontos információval. A probléma éppen az, hogy jószerivel a DEGOB-jegyzőkönyvek jelentik a holokauszt magyar túlélőiről a rendelkezésünkre álló egyetlen nagyobb feldolgozott információhalmazt. "Mintánk" ezért nem tekinthető reprezentatívnak, sem a holokauszt túlélőire, sőt egyetlen változóra nézve sem.

Tudjuk például, hogy a DEGOB budapesti székhelye miatt a kérdőíveket kisebb számban töltötték ki a vidékiek, a távoli, időközben más államokhoz csatolt országrészekből (Erdély, Felvidék, Bácska, Kárpátalja) származók, hiszen ezért nekik fel kellett volna utazniuk a fővárosba, és éppen ezért lehetett számítani a budapestiek nagyobb arányára. Az iratanyagban szereplő gyermekek kis száma nem csak Auschwitz működésének természetéből adódott, hanem abból is, hogy ők nyilvánvalóan kisebb valószínűséggel mentek el (egyedül, vagy akár szüleikkel is) az interjúk helyszínére. Szintén nem csak Auschwitz okozta az idősek kisebb arányát, számukra nagyobb fizikai - főleg azok után, amiken keresztül mentek - tehertételt jelenthetett eljutni a DEGOB-irodába. Az is igaz azonban, hogy az idősebbek voltak inkább rászorulva a szervezet segélyeire, így ez jobban motiválhatta őket a felmérésben való részvételre. Számos ehhez hasonló tényező lehet még, amire nem is gondolunk, és amely befolyásolhatta az iratanyag kialakulását.

Kutatásunk célja pontosan az, hogy többet tudjunk meg a holokauszt túlélőiről - ebben az esetben a túlélők egy csoportjáról. Megállapításaink minden esetben csak és kizárólag a DEGOB-jegyzőkönyvekben szereplő túlélők csoportjára vonatkoznak. Ezen túlmutató feltételezéseinket jól láthatóan elkülönítettük.

Éppen ezért tartózkodtunk mindenfajta általános következtetéstől, magyarázatoktól az elhurcolt, illetve a népszámlálásokon számba vett, zsidónak minősített népességre vonatkozóan is. Mindazonáltal összehasonlításokat végeztünk a trianoni Magyarországon és a visszacsatolt területeken élő, zsidónak minősített lakosságra vonatkozóan. Ezek az egybevetések elsősorban tájékoztató, orientáló jellegűek. A kutatás a DEGOB-jegyzőkönyvekben szereplő túlélőkről tud és kíván képet adni - sőt, ezt tekinti legfőbb erényének -, nem utolsó sorban azért, hogy akik a későbbiekben ezzel az iratanyaggal kívánnak foglalkozni, tisztában legyenek a túlélők e csoportjának alapvető demográfiai jellemzőivel. Történeti tudásunk elemei, amelyek magyarázatként szolgálhatnának, amennyiben "mintánk" reprezentatív lenne, az adott elemzési egységekben, zárójelben jelennek meg.

Tehát az egyes fejezetekben tett állítások sem többet, sem kevesebbet nem jelentenek, mint hogy a DEGOB-jegyzőkönyvekben szereplő személyek adott változó mentén a leírt módon oszlanak el.

Azt is mondhatnánk, hogy egy-két demográfiai jellemző mentén leírhatjuk ennek a csoportnak a jellegzetességeit, azt azonban nem tudjuk megmondani, hogy e csoport miért ilyen.

Fel kell hívnunk az Olvasó figyelmét a 1941-es népszámlálás bizonyos sajátosságaira is.[3] A magyar hatóságok izraelita vallású személyként vették számba a hazai zsidóság többségét, ám nyilvántartásba vettek 61548 nem izraelita vallású, de zsidó származásúnak nyilvánított lakost is, és a mértékadónak tekintett szakirodalom még mintegy negyvenezer különböző okokból rejtve maradt keresztény származású zsidó lakost is számon tart.[4] A visszacsatolt területek zsidó lakosságával együtt 725007 fő számítható izraelita vallásúnak, ehhez számíthatjuk az előbb említett mintegy százezer főt is, így összesen nagyjából 825000, az antiszemita diszkriminációs törvények értelmében zsidónak tekintett személy élt az 1941-es Magyarország határain belül.

 

Fogalomtár [5]

Alapsokaság: az a népesség, amelyből a mintát vesszük

Általánosíthatóság: a kutatási eredménynek az a tulajdonsága, amely alapján kijelenthető, hogy a kutatási eredmény alapjául szolgáló megfigyeléseknél többet fejez ki. Legtöbbször azt jelenti, hogy egy mintáról az alapsokaságra általánosítunk.

Első bécsi döntés: 1938. november 2-án a bécsi Belvedere palotában, olasz és német nyomásra született döntés, amelynek értelmében Magyarország visszakapta Csehszlovákiától Felvidék és Kárpátalja bizonyos részeit. 11 927 négyzetkilométer terület, Kassa, Ungvár és Munkács városa, összesen 1 050 000 lakos került Magyarországhoz, döntő többségében magyar etnikumúak.

Kódolás: a kérdőívek adatfeldolgozásánál végzett művelet, melynek során a válaszokat kategorizáljuk, osztályozzuk, hogy számítógépen lehessen feldolgozni azokat. Lényege az egyedi információknak az adott változó jellemző tulajdonságai szerinti osztályozása.

Második bécsi döntés: 1940. augusztus 30-án szintén olasz és német bíráskodás mellett, Magyarország visszakapta Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, 43104 négyzetkilométer területtel, 2,4 millió lakossal (köztük egymillió románnal).

Reprezentativitás: egy minta jellemzője lehet, ha abban ugyanaz a tulajdonságok megoszlása, mint az alapsokaságban. Ebből következően feltehető, hogy az ilyen minták elemzésével nyert leírások és magyarázatok az alapsokaságra vonatkozó hasonlókat képviselnek (reprezentálnak). A reprezentativitás teszi lehetővé az eredmények általánosíthatóságát. A minta mindig csak bizonyos változók szerint lehet reprezentatív.

Szelekció: a kényszermunkára szánt munkaképes és a megsemmisítésre kijelölt munkaképtelenek kiválasztása a beérkező transzportokból, illetve a felsorakoztatott foglyok közül a német koncentrációs és munkatáborokban, valamint Auschwitz-Birkenauban. A szelekciót általában SS-orvosok bonyolították le.

Törvényhatósági jogú város: az 1886-i közigazgatási törvény a városokra nézve két fokozatot állapított meg: a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városokét. Az előbbit szabályrendeletalkotási jog illeti meg s felügyel a járási és községi hatóságokra, végrehajtja a törvényeket és a minisztérium rendeleteit; utóbbiak ellen panaszjoga van s ellenük a kormányhoz és az országgyűléshez is fordulhat.

Trianoni Magyarország: az első világháborút Magyarország számára 1920. június 4-én, a versailles-i Nagy-Trianon palotában lezáró békeszerződés értelmében Magyarország elveszítette területének és lakosságának kétharmadát (282000 négyzetkilométerről 93000 négyzetkilométerre, valamint 21 millió főről 7,6 millióra csökkent). Az ekkor elcsatolt területek nélküli Magyarországot nevezzük trianoni Magyarországnak.

Változó: személyek vagy dolgok tulajdonságainak (attribútumok) logikailag összetartozó csoportjai. Más megfogalmazásban: egymást kölcsönösen kizáró tulajdonságok (attribútumok) halmaza. Például a nem változót a férfi és a nő attribútumok alkotják.

 

Lábjegyzetek

[1] Megjegyezzük, hogy a DEGOB ugyan törekedett erre, ám ez nem sikerülhetett, mert - amint azt Kádár Gábor és Vági Zoltán megállapítják - " sok hazatérő - okulva az 1944-es eseményekből - semmiféle listán vagy nyilvántartásban nem kívánt szerepelni". In "Zsidók és nem zsidók (Szolidaritás és embermentés a vészkorszakban) 16.old. Holocaust füzetek 1998/10. 9-91. old

[2] Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár L. 4/6.

[3] Ahol külön nem jelöljük, ott az adatok Az 1941. évi népszámlálás 3. Összefoglaló adatok (Budapest, 1978) és Az 1941. évi népszámlálás 4. Demográfiai és foglalkozási adatok törvényhatóságok szerint (Budapest, 1979) Történeti Statisztikai Kötetek sorozatának könyveiből származnak.

[4] A forrás "Kovács Alajos: A keresztény származású, de zsidó származású népesség a népszámlálás szerint" in Magyar Statisztikai Szemle, 1944. 4-5.sz. 95-108. cikke, minden egyes hivatkozás esetében.

[5] Forrás (a szociológiai fogalmak esetében): Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata (Balassi, Budapest, 1995)

switch to English

bphm.hu

holokausztmagyarorszagon.hu