Jegyzőkönyv: 873

szkennelt verzió
Név: K. L.
Neme:
Születési hely: Budapest
Születési idő: 1920
Utolsó lakóhely: Kalocsa
Foglalkozás: háztartásbeli
Koncentració: Szeged téglagyár
Táborok: Auschwitz, Fallerslebel, Slaczwedel


Fentnevezett előadja a következőket:
Engem a zsidótörvény Kalocsán csillagviselésre kötelezett , úgy húsvét előtt, majd összeköltözködtünk. Iparengedélyeket, üzleteket elvették a zsidóktól. Egy szombati nap kijelentették, hogy 2 órán belül legyünk mindnyájan összepakolva, és nem vihetünk magunkkal csak 2 ruhaváltást, cipőt és ennivalót 2 hétre. Mindent le kellett adni , az aranyat is be kellett adni, azt mondták hogy akiknél találnak, azonnal agyonlövik. Felpakoltunk és elindultunk Szegedre. Ott egy téglagyárban helyeztek el, ahol nagy szegénység volt. Mindenki a földön feküdt. Június 17-én bevagoníroztak, 80-an voltunk egy vagonban. A németek Kassán vettek át. Ott is kutatás volt lés kijelentették ismét, hogy agyonlövik akinél aranyat találnak. Pénzt kellett itt leadni. Megérkeztünk Auschwitzba, kiszálltunk, de semmi holmit nem vihettünk magunkkal, majd utánunk szállítják, azt mondták. A szülőket, idősebbeket az SS-ek külön állították, a fiatalabbakat egy másik oldalra. Alig volt idő még elbúcsúzkodni se lehetett, "Los, Los" kiabálták, hamar menni. A kisgyermekes anyákat szintén az öregekhez állították és elvitték őket a gázba. Mikor mentünk, láttuk, hogy a piszkos paplanokat égetik. Voltak azonban akik megszöktek és azok mesélték, hogy voltak, a kiket a gáz még nem ölt meg, és élve kapaszkodtak a falakon, annyira akartak élni, de aztán elnyelték őket a lángok. Csontszag volt állandóan és nekünk mindig azt mondták: piszkos zsidó rongyokat égetünk. Fertőtlenítettek, lenyírtak, kimentünk és elhelyeztek egy lágerbe. Előbb kaptunk egy helyet, ahol a földön feküdtünk, sorba mint a heringek. Reggel kaptunk egy kis feketekávét, kenyeret nem kaptunk. Délben adtak valami ételt, csalánból összevágott valami volt, még a libáknak sem adott ilyet az ember. A kenyér aztán, amit adtak korpából készült. Állandóan Zahllappellt kellett állni korán reggel. HA valaki nem állt rendesen, vagy valaki hiányzott a barakkból, akkor az egész blokk térdepelt a köveken és a sárban. Volt egy orvos dr. Mengele, az jött mindig megnézni az embereket, hogy nem e soványak. Aki sovány volt, arra azt mondták, hogy üdülőhelyre viszik. Egy testvéremet is kiválasztotta a Mengele és elvitték. Azóta többé róla nem tudok. Volt egy Grese nevezetű csodaszép nő, egy biciklin járt. Ezer és ezer ember állt a fullasztó hőségben és Ő gyönyörködött, hogy mi hogyan térdepelünk. Válogatás nagyon gyakran volt, minden héten. Az emberek elbújtak, akik soványak voltak, de nem nagyon lehetett. Az egyik alkalommal elbújt valaki, akkor a másodikon elfogták. Az élet így tartott augusztusig, majd minket elvittek egy hadüzembe Fallrslebenbe, az egy fegyvergyár volt. ### és ### csináltunk, amibe a bombákat teszik bele. A bánásmód elég jó volt. Haláleset volt, természetes halál. Naponta két schichta volt 10-12 órát dolgoztunk naponta. Innen mentünk Hannover felé Salczwadelbe egy lágerbe.Salczwadelbe nem kellett dolgozni. Itt már éheztünk, kenyér igen kevés volt. Éhségünkben répát ettünk nyersen. 1945. április 11-én felszabadítottak az amerikaiak, azután az angolok jöttek be és nagyon jó dolgunk volt. Fentieket saját tapasztalatomból adtam elő. Jövendő terveim? Öcsémmel Palesztinába megyünk.
switch to English

bphm.hu

holokausztmagyarorszagon.hu