Jegyzőkönyv: 3630

szkennelt verzió
Név: S. L.
Neme: férfi
Születési hely: Szeged
Születési idő: 1911
Név: R. E.
Neme: férfi
Születési hely: Budapest
Születési idő: 1916


1939 évben el### Budapestról Palesztinába. Kibucban nem tudtunk elhelyezkedni és így privát lehetőségek keretén belül akartunk megélni. Az angolok által ##tott légkörben, mely az arabokat mindig a zsidók ellen uszította és fordítva egzisztenciánkat nem tudtuk fenntartani. Ebben az időben toborozták az un. Palesztina századokat, melynek akkor már kb. 10-12.000 tagja volt. Később úgy informálódtam, hogy ez a szám 40.000 -re emelkedett. Először Afrikában Marna Matruttól Bangazig voltunk afrikai harcokba bevetve. Közben egy részünk mint " Gaffir" működött , akik az elfogott SS katonákat őrizték.
6-8 hónapig frontszolgálat után szabadságot kaptunk Palesztinába. A veszélyes tengeri úton hajónk Conwoyhoz csatlakozott, de mert ez a Conwoy Görögország felé tartott, minket is Görögországban Kalamattában tettek partra. Itt a csoportunk kisebb , ezért 1941 április 29-én a nézetek foglyul ejtették, a nagyobb részt lejutott Krétára, de július elején ők is fogságba estek. Görögországban a Palesztina kommandó 1200 főre emelkedett, mert csatlakozott hozzánk az ugyancsak zsidókból alakított és szabotázsakciókkal foglalkozó Fekete kommandó is, így tehát Krétán és Görögországban cca. 1.200 palesztinai zsidó jutott a németek fogságába.
Bennünket természetesen nemzetiségre való tekintet nélkül a többi hadifoglyokkal együtt ###ba egy gyűjtőlágerbe helyeztek el. Az élelmezésünk nagyon gyenge volt, de ennek dacára a németek ragaszkodtak a napi két órás csuklózáshoz, amelynél rengeteg energiát vesztettünk és így állapotunk napról napra romlott. Itt különválasztva voltunk zsidók és a németek ezt éreztették is velünk. Később átkerültünk Szalonikibe, ahol az állapotok, már lényegesen jobbak voltak és beengedték a Nemzetközi Vöröskereszt megbízottjait is. Mi ezekkel a megbízottakkal négyszemközt beszélhettünk, segítséget kérhettünk és kaptunk is, Zsidót 1 kezdve a foglyokra alkalmazott nemzetközi jog értelmében bántak velük. Ez a szellem vonul végig aztán egész fogságunkon, még azokon a helyeken is, ahol mint zsidók , de nemzetiségiek külön voltunk választva.
Július 25-én Szalonikiben 50-60 magunkkal zárt vagonba raktak bennünket és elindítottak Németország felé. A ###mellett fekvő Holfsberg központi táborba július 1-én érkeztünk. A táborban kizárólag a hadifoglyok voltak. Itt már munkába állítottak bennünket a tisztek kivételével. Ez vonatkozott a zsidóka is. A lágerben ahol nekünk zsidóknak nem volt nyelvi nehézségünk, általánosságban jobb dolgunk volt, és ezek az emberek teljesen tiszteletben tartották a hadifogoly jogokat. Haragudni csupán az ausztráliaiakra és újzélandiaiakra haragudtak, mert állítólag olyan információik voltak, hogy azok a németek ellenségei. A palesztinai zsidó az nem ellenség és azok ellen semmi kifogásuk nincs.
Időközben voltak kihelyezések is, így mi kikerültünk, Felsősziléziába ###be , sőt innen is néha kisebb vidéki kommandókhoz , de a munkánk kibírható volt, mert nem voltunk hajlandóak ekkor munkát vállalni, csak 60%-át elvégezni az előírásos ### munka.
A németek ezt mindesetre ###lták és nem is kényszerítettek bennünket, erősebb tempóban dolgozni.
1944 október havában az összes hadifoglyokat beljebb akarták vinni Németországba, de mi ### környékéről visszaszöktünk és a civil lakósság álltak elbújtatva vártuk be az orosz előrenyomulást, abban láttuk, hogy angol ügynökök buzdítottak bennünket a lakosságot a foglyok elbújtatására. Magyarországról deportált zsidókra vonatkozóan információt csak Lublinban szereztünk , mert bár láttuk őket, érintkezni velük nem tudtunk, de ###nál láttuk őket a vasútnál kirakodási munkát végezni, Szörnyű testi kondícióban voltak kezeiket sebek borították és mégis kellett dolgozniuk. Produkciójukon meg is látszott ez, mert azt a munkát, amit mi néhány óra alatt végeztünk el, azzal ők egész nap kínlódtak. Lublinban működik egy komité, melynek vezetője, egy úr. Felcsút nevezető lengyel . Később szerzett apparátussal dolgozzák fel a lengyelországi deportált anyagot, állítólag egyentáborokon irattárat szerezték meg ők is, jegyzőkönyveket vesznek fel. Tőle hallottuk, hogy Lublinban tartózkodott február 17-én 1200 magyar nő, akik különböző lágerekből szabadultak fel. De tudnak még több magyar zsidóról, akik Lublia környékén civileknél vannak elhelyezve és várják, a lehetőséget a hazautazásra. Felcsút doktor információja szerint Majdenek városkában szintén volt ####, ahol 3.000.000 ember köztük egy fél millió zsidót égettek el. Auschwitzban állítólag 2.000.000 zsidó pusztult el . A háború folyamán a krematóriumok állítólag 6.000.000 zsidót égettek fel. Lublán környékén Kanowitz láger volt a leghíresebb , azok a németeknek egész speciális kínzó és elemésztő szerszámaik voltak. Specializálták magukat a ### törésre és egy különleges kalapáccsal 5-6 helyen tudtak az ember karját eltörni, anélkül, hogy az illető elájult volna. Az ### tanulmányozásával a test bizonyos részén átszúrt tűvel keresztre feszítettek embereket, akik három napig éltek. Egy ### a homloknak egy pontjára mért ütés azonnali halált okozott. Ugyancsak Lublinban hallottuk, hogy 1942 előtt a ### ### tartozott a gázkamra, hanem az embereket elevenen dobták az égető kemencékbe. A lublini de ma Vergében működős irodában ezekről a szörnyűségekről részletes jegyzőkönyvek fekszenek,
Velük tért haza Siegelbaun Tivadar, 25 éves ### katona.
Útközben hazafelé találkoztunk Sarlós Vilmos, Budapest Vilmos császár út 19/a ., valamint dr. Darvas ungvári ügyvéddel, kik deportálásból tértek szintén haza.
switch to English

bphm.hu

holokausztmagyarorszagon.hu